|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Busek, Erhard 1998. június 4.Jún. 4-én Richard Schifternek, az amerikai külügyminisztérium tanácsadójának romániai látogatása alkalmából James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete munkareggelire hívta meg a parlamenti pártok egy-egy képviselőjét. Az RMDSZ képviseletében Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő vett részt a találkozón. A munkareggelin az Amerikai Egyesült Államok Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezésének (SECI) célkitűzéseiről folyt beszélgetés. A SECI fő célja a bizonytalan balkáni régió körül egy biztonságos övezet kialakítása a délkelet-európai országok gazdasági felemelkedése útján. A SECI több téren támogat projekteket, mint például az infrastruktúrák fejlesztése a délkelet-európai országokban; a szervezett bűnözés elleni harc összehangolása a térségben; a kis és közepes vállalatok fejlesztésének támogatása. Pécsi Ferenc kérésére dr. Erhard Busek, a SECI koordinátora, aki szintén jelen volt a munkareggelin, megígérte, hogy elküldi számára a SECI stratégiájának leírását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5. - 1279. sz./2004. július 30.Júl. 28-án találkozott Salzburgban öt délkelet-európai állam kormányfője. A házigazda Wolfgang Schüssel osztrák kancellár mellett a tanácskozáson részt vett Fatos Nano albán, Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár, Hari Kosztov macedón, Milo Djukanovics montenegrói és Adrian Nastase román miniszterelnök. Szerbia és Horvátország az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Erhard Busek, a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény osztrák koordinátora úgy vélekedett, hogy az EU prioritása Délkelet-Európa, más irány nincs. – A Délkelet-európai Stabilitási Egyezményt 1999-ben alapították az EU kezdeményezésére. Célja a szóban forgó országok demokráciájának erősítése, a konfliktushelyzetek békés kezelésének, a térség gazdasági fejlődésének és a külföldi befektetők megnyerésének a támogatása. /Délkelet-európai kormányfők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./2012. július 17.Victor és Viktor az EU szemében (Külföldi lapok Romániáról és Magyarországról)A Bukarest és Budapest elleni uniós fellépést és az európai pártcsaládok reagálásait hasonlították össze az osztrák lapok. Az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyóirat írást közölt Magyarországról és a második Fidesz-kormány két évéről. Profil: nem egyenlő mérce Eredményt mutat „az EU felháborodása Victor Ponta kétes játszmái miatt”. „Működik a Brüsszel általi demokratikus nevelés” – írta Viktor és Victor című cikkében a Profil osztrák hetilap. Míg Olaszország és Franciaország túl nagy és befolyásos volt ahhoz, hogy Brüsszel büntetőeljárást indítson, amikor Silvio Berlusconi „méretre szabatta a törvényeket”, és Nicolas Sarkozy elrendelte a roma bevándorlók kitoloncolását, Romániát „teljes erejükkel érhetik az EU-szankciók”. Orbán Viktor „fogcsikorgatva meghajolt az erő, de nem az érvek előtt, ahogy ő mondta”, és visszavonta a vitatott jegybanki reformot. Victor Ponta is „minden bizonnyal biflázni fogja egy kicsit az alkotmányjogot, mielőtt megkockáztat egy újabb kényszerű utat Brüsszelbe” – vélekedett a lap. A Profilnak adott interjúban Othmar Karas osztrák konzervatív EP-képviselő, az EP alelnöke úgy vélekedett, aggodalomra ad okot Victor Ponta eljárása Traian Băsescuval szemben, de az „előzetes elítélést” el kell kerülni. Most az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia az ügyet – jelentette ki. Hozzátette: a megítélés alapja nem lehet pártpolitikai motiváció. „Mindkét esetben csalódtam” – felelte a riporter felvetésére, miszerint Magyarország esetében 2010-ben a szociáldemokraták jártak élen a bírálattal, és a konzervatívok visszafogottak voltak, míg Románia esetében az ellenkezője történik. „Az európai jognak és az európai értékeknek nincs pártpolitikai címkéjük. Mindkét országot azonos alapon kell megítélni” – mondta. Ha helytállóak az államcsínyről és alkotmánysértésről szóló aggodalmak Románia esetében, de nem szolgáltatnak alapot egy 7. cikk szerinti eljáráshoz, akkor súlyos gond van az EU-ban – vélekedett Karas. Politikai ítélkezés A Der Standard liberális napilapban Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője Erhard Busek osztrák konzervatív politikai személyiségnek válaszolt, aki elfogultsággal vádolta meg az EP szociáldemokrata frakcióvezetőjét, a szintén osztrák Hannes Swobodát a román belpolitikai helyzet megítélésében. Amikor Busek „a szálkát teszi szóvá a szociáldemokraták szemében”, nem szabad megfeledkeznie „a gerendáról a kereszténydemokraták szemében” – írta. Felidézte: az Európai Néppárt ellenezte, hogy eljárás induljon Magyarország ellen az EU alapvető értékeinek megsértése címén. „Politikai ítélkezés tehát a spektrum mindkét oldalán” – jegyezte meg. „Az európai alapértékeknek ellentmondó pártszolidaritás” korlátok közé szorításához Lunacek szerint erős személyiségekre lenne szükség, és arra, hogy az EP-képviselőket európai pártlistákról lehessen megválasztani. Magyarország nagy feladat az EU számára Magyarország legalább olyan nagy feladat elé állítja az Európai Uniót, mint Görögország, csak éppen ennek a feladatnak erősebb a politikai jellege, mint a gazdasági. Magyarország az EU első olyan tagállama, amely az autokrácia felé lavíroz – írja a Foreign Affairs amerikai külpolitikai folyóiratban James Kirchick, a nemzetbiztonsági és külügyekkel foglalkozó FDD független amerikai intézet egyik munkatársa, több világhírű folyóirat vendégszerkesztője. Az EU egyik vitathatatlan vívmánya, hogy tekintélyuralmi korszakok után demokratikus hatalmat sikerült meggyökereztetnie olyan országokban, mint Görögország, Portugália, Spanyolország és a volt kommunista országok. Magyarország éppen amiatt nehéz és példátlan megméretés a számára, mert az EU-ban már jó ideje adottnak veszik a tagországok demokratikus elkötelezettségét. Az európai vezetőknek ritkán kellett szembesülniük azzal – ha egyáltalán kellett –, hogy egy tagország autokráciába süllyed, és kockáztatja a kizáratását. Most azonban számolniuk kell ezzel az eshetőséggel – tette hozzá. Meg kell hagyni, Magyarország nem diktatúra. Amióta Orbán Viktor hatalomra került, az ország „szabad” maradt a Freedom House minősítésében. És bár a Fidesz nem tette teljessé a tekintélyelvű államot, meggyengítette a demokrácia szellemiségét azáltal, hogy az emberek ajkára fagyasztotta a szót, amely kifejezné az eltérő véleményt. Ilyen értelemben Orbán megbukott demokráciából. A magyaroktól és az európai demokrácia jövőjéért aggódóktól függ, hogy ez a bukás az egész kontinens kudarca lesz-e vagy sem – állapította meg James Kirchick. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
